�rdekess�gek macsk�kr�l

A macsk�k val�ban felismerik a gazdi aut�j�t

Sok macskatulajdonos v�ltig �ll�tja, hogy kedvence meg�rzi, mikor �rkezik haza aut�val. Kider�lt, hogy igazuk van: a macsk�k kifinomult hall�sa j�val azel�tt meg�llap�tja az emberi f�l sz�m�ra hallhatatlan magas frekvenci�j� hangokb�l, hogy k�zeledik a gazdi aut�ja, miel�tt az bekanyarodna a h�z el

H�nyf�lek�ppen ny�vog a macska?

Az �hes macsk�k t�bb mint k�t �r�n kereszt�l k�pesek folyamatosan ny�vogni �s dorombolni - �llap�tott�k meg a kutat�k, akik azt is kider�tett�k, hogy egy feln�tt macska tucatnyi k�l�nb�z� hang kiad�s�ra k�pes.

A ter�let�nek v�delm�ben morog, von�t, vagy vicsor�tja a fog�t, f�lelm�ben pedig k�pk�d, vagy sziszeg. A ny�vog�s, a "trill�z�s" �s a nyelvcsettint�s a macsk�n�l az �dv�zl�s, a "g�gy�g�s" pedig a bar�ts�g jele.

A dorombol�s viszont egyfajta �ngy�gy�t� m�dszer. A macska ugyanis 25 �s 50 hertz k�z�tt dorombol - ezen a frekvenci�n pedig a vibr�ci� eg�szs�g�gyileg nagyon hat�kony: t�bbek k�z�tt er�s�ti a csontot, �s seg�ti a csontt�r�s �s az �nszakad�s gy�gyul�s�t, �s cs�kkenti az izomf�jdalmat.

Kutat�k azt is kider�tett�k, hogy a macska a hideg �s a nagy meleg ellen is nyalakod�ssal v�dekezik. Hidegben a sz�r a mosakod�st�l sim�bb lesz, agy hat�konyabban v�d a k�ls� h�m�rs�klet ellen. Melegben viszont az izzad�st helyettes�ti, �s leh�ti a sz�rt. Eleink egy�bk�nt e macsk�t id�j�r�s-el�rejelz�sre is haszn�lt�k.

A fekete macska nem hoz balszerencs�t

Norm�lis esetben a fekete macska nem lehetne a balszerencse jele - �ppen ellenkez�leg. A kutat�k ugyanis kider�tett�k, hogy a fekete macsk�k genetikailag kimondottan szerencs�sek, a sz�r sz�n�t meghat�roz� g�n ugyanis megv�di �ket egy sor bakt�riumt�l �s v�rust�l. �gy sokkal eg�szs�gesebbek �s ellen�ll�bbak, mint vil�gosabb sz�r� t�rsaik. A fekete sz�r r�ad�sul a vad�szatn�l is jobb �lca.

A ma ismert 38 macskafajta egy�bk�nt val�sz�n�leg mind�ssze 8 �st�l sz�rmazik: az ocelott�l, a p�rduct�l, a karak�lt�l (sivatagi hi�z), a borne�i v�r�smacsk�t�l, az �zsiai leop�rdt�l, a pum�t�l, a hi�zt�l �s a h�zimacsk�t�l. A h�zimacska az afrikai vadmacsk�t�l �s att�l a hat kisebb macskafajt�l sz�rmazik, amelyek a F�ldk�zi-tenger medenc�j�ben �ltek.

A h�zikedvencek k�z�l a beng�li macsk�k azok, amelyek im�dj�k a vizet, k�pesek - �ltal�ban h�vatlanul - a gazdi ut�n ugrani a f�rd�k�dba.

Mi�rt ut�lj�k a macsk�k a vizet?

 „Mi�rt irt�znak a h�zimacsk�k a v�zt�l, ha f�rd�sr�l van sz�? Vadon �l� nagymacsk�k k�z�tt akadnak olyan fajok, amelyek kifejezetten szeretik a vizet.”

�ltal�noss�gban elmondhat�, hogy a legt�bb hobbi�llatk�nt tartott h�zimacska f�l a v�zt�l, �s igyekszik elker�lni, hogy bund�ja nedves legyen. Ezzel szemben sz�mos nagymacska kifejezetten kedveli a f�rd�st, �s ha lehet�s�ge ny�lik r�, v�gan pancsol.

A k�rd�st t�bb kutat� is vizsg�lta. Durva megk�zel�t�ssel meg�llap�tott�k, hogy azok a macskaf�l�k, melyek meleg vagy forr� vid�keken �lnek, azaz a tigrisek, oroszl�nok, jagu�rok �s ocelotok p�ld�ul el�szeretettel mer�lnek al� tavak, kisebb foly�k viz�ben, hiszen ezzel is v�dekeznek a meleg ellen.  

Ezzel szemben egyebek k�zt a h�p�rducok, hi�zok �s pum�k h�v�s k�rnyezetben �lnek, �gy nem f�z�dik �rdek�k ahhoz, hogy v�zzel h�ts�k le szervezet�ket. Egy kutat� kimutatta, hogy a macskaf�l�k sz�re, ha vizes lesz, �tmenetileg nem k�pes hat�kony v�d�r�teget biztos�tani a hideg ellen. �gy a legt�bb hideg �ghajlaton �l� macskaf�le sz�m�ra l�tfontoss�g� a nedvess�g elker�l�se.

V�zimacsk�k A h�zimacsk�k val�sz�n�leg a fentiek miatt nem kedvelik a vizet, hiszen a mi �ghajlatunkon az �v nagyobb r�sz�ben van sz�ks�g�k bund�juk meleg�t� funkci�j�ra, mint szervezet�k leh�t�s�re (azaz jellemz�bb a h�v�s id�, mint a forr�s�g). Vannak olyan h�zi- �s vadmacskafajok, melyek kifejezetten v�zkedvel�k, �s sokat �sznak. Ilyen a T�r�k Van-macska, amely puszta kedvtel�sb�l is sz�vesen �szk�l, valamint a T�r�k Ang�ra, az Abesszin macska �s a Manx. Az �zsi�ban honos Hal�szmacska �szva hal�szik, �gy a v�z szinte term�szetes k�zege.

Tal�n meglep�, de a macsk�k term�szetes �sz�k. Ez azt jelenti, hogy ha egy macska v�zbe ker�l, ki tud �szni onnan, akkor is, ha kor�bban m�g sosem ker�lt v�zbe. A nevel�snek nagy szerepe van abban, hogy a macska szereti-e a vizet, vagy sem. Azok a macsk�k, melyeket kiscica-koruk �ta f�rdettek, mosdattak, el�bb-ut�bb megszokj�k a vizet, �s ak�r m�g �lvezik is a pancsol�st.